Fejvadászok

Fejvadászok (Headhunters, Hodejegerne)

Úgy érzem, hogy erről a filmről nem igazán tudok írni. Mármint nem azért, mert rossz lenne, hanem mert kevés vagyok hozzá. Ha valaki ezután azt mondja nekem, hogy az északiak nem tudnak filmet készíteni és csak Amerika a király, akkor ezt fogod odaadni neki.

Roger Brown nappal fejvadászként tevékenykedik, de az igazi dolog, amivel fenntartja az átlagon felüli életszínvonalát az a műkincslopás. Amikor a feleségének köszönhetően megismerkedik a karizmatikus Clas Greve-vel, rájön, hogy a férfinél egy hatalmas értékű festmény van. De hamar rájön, hogy most őrá vadásznak, aki pedig üldözi az semmitől sem riad vissza.

A film tele van csavarokkal, a színészek jól alakítják a szerepeket és az utolsó percekig nem lehet kiszakadni az atmoszféráról. Senki sem egyértelműen szimpatikus, de mindenkit meg lehet kedvelni így, vagy úgy.

A film Jo Nesbo skandináv író Fejvadászok címe könyve alapján készült.

Innentől spoilereket tartalmazhat:

Ez egyike azoknak a filmeknek, ahol semmi sem biztos. Azt hiszed az elején, hogy mindent értesz, de a film alatt legalább háromszor megfordul a sztori, amikor pedig hülyéznéd a főhőst, hogy mégis mi a francot csinál, rá kell jönnöd, hogy minden pontosan úgy megy, ahogy ő akarja.

A vége pedig... Arról csak legekben lehet beszélni, egyszerűen zseniális a megoldás, minden egyes apró részlet a helyére kerül, semmi sem történik hiába. (Pl. a hajas résznél volt egy-két furcsa dolog, aztán amikor leesett csak hülyéztem magam, hogy olyan egyértelmű.)
Nem szépeleg a film, ha hullát kell mutatni, akkor hullát mutatnak, de még így is vannak apróbb humoros pillanatok, amik színt visznek az egészbe, ilyen például Roger fegyvermániás haverja.

A színészek jól hozzák a karaktereket. Amíg az elején Roger ellenszenves egy kicsit, a film végén már szurkoltam neki, egyszerűen okos a pasi. Nem szenveleg, nincsenek fölösleges drámák, csak annyi, amennyi kell. Például habozás nélkül a folyóba dobná a haverja hulláját, de a barátnőjét is elhagyná, ha az kéne, mégis látszik, hogy nem robot, kiakad ha kell és kötődik a lányhoz.
Az őt alakító Aksel Hennie egyszerűen tökéletes tudja életre kelteni, nem tudnék senki mást elképzelni a helyébe.



A másik akit ki kell emelnem, az a Clas Greve-t alakító Nikolaj Coster-Waldau, aki a Trónok Harca Jaime-je. Imádni valóan utálható a szerepe, mégis megkedveltem. Ő is okos, neki is vannak jó húzásai és néha nem voltam biztos abban, hogy most mi is lesz a vége.

Meg lehet még említeni Synnove Macody Lund-ot, aki Diane-t, Roger barátnőjét alakítja, és ha jól tudom ez az első filmje is.

A film csavaros, és bár sejthető, hogy mi lesz a vége, de nem kiszámítható. Ha valaki a fordulatok nagy részét ki is találja, akkor is lesz egy-két meglepő jelenet, vagy amikor az ember csak később jön rá, hogy bizony csúnyán félrevezették. Nem az a lényeg, hogy mi történik, hanem hogy történik.

A film egyszerűen hatalmas élmény, kicsit sajnálom, hogy kevés ilyen remekmű jut el hozzánk, vagy csak több hónapos késéssel és akkor is kevés reklámot kap. Mindenesetre rég volt, hogy ilyen elégedetten vigyorogva sétáltam ki a moziból.

5/5

Rendezte: Morten Tyldum
Forgatókönyv: Lars Gudmestad, Ulf Ryberg
Színészek: Aksel Hennie (Roger Brown), Nikolaj Coster-Waldau (Clas Greve), Julie R. Olgaard (Lotte), Synnove Macody Lund (Diane), Eivind Sander (Ove) stb.

Trailer: